Ferenczi Sándor Egyesület

Tudástár

A Tudástár egy később fejlesztésre kerülő speciális adatbázis, amely Ferenczi Sándor és a Budapesti iskola tagjainak életével, tevékenységével, szakmai munkásságával, utóéletükkel és emlékezetükkel foglalkozó adatokat, dokumentumokat, bibliográfiákat, visszaemlékezéseket, hang- és képanyagot tartalmaz.

Ferenczi Sándor

1873. július 7-én, Miskolcon született. A többnyelvű családban beszéltek magyarul, németül, jiddisül és lengyelül. Sándor maga is kétnyelvű volt (magyar és német), később megtanult angolul és franciául. Nyolcadik gyerekként született a liberális zsidó értelmiségi családba, ahol 10 testvérével együtt nevelkedett. Apja a magyarsághoz való asszimiláció kifejeződéseként 1879-ben magyarosította a család nevét Ferenczire.

Budapesti Iskola

A budapesti iskola szűkebb értelmében közös szakmai személetet tükröző pszichoanalitikusok csoportját jelenti. E szellemi közösség középponti figurája, a magyarországi és a nemzetközi pszichoanalitikus mozgalom facilitátora Ferenczi Sándor volt. Nevéhez fűződik a Nemzetközi Pszichoanalitikus Egyesület/International Psychoanalytic Society (IPA) létrehozása 1910-ben, a Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület megalapítása 1913-ban, és az International Journal of Psychoanalysis (1920) elindítása. A Budapesti Iskola tagjai még a kettős emigrációs hullám előtt (1919-1923) és (1938-1941) számos elméleti és terápiás területen úttörő kezdeményezéseket dolgoztak ki, amelyek később tovább fejlődtek és megtermékenyítően hatottak a modern pszichoanalízisre. E területek között szerepel: (1) az anya-csecsemő korai tárgykapcsolat felismerése, a (2) a pszichoanalitikus pszichoszomatika, (3) a terapeuta-páciens interperszonális, egymásra reflektáló kapcsolati modelljének, az áttételi-viszontáttételi dinamika egységének megvilágítása, (4) paradigma váltás a trauma elméletben, és a (5) pszichoanalitikus antropológia megteremtése.

A budapesti iskola jellemzője Ferenczi személyéhez köthetően és azon túlmutatóan interdiszciplináris kapcsolatrendszeréből is fakad ahogyan az irodalom, a művészetek és a társadalomtudományok képviselőin keresztül csatlakozott a századelő magyarországi modernizációs folyamataihoz. Az avangard értelmiségi körök által teremtett „befogadói” légkör kedvezett a pszichoanalízis kulturális beágyazottságának és ennek jelei Magyarországon mutatkoztak meg először. A Nyugat nemzedékének jeles képviselői közöttük Babits, Ignotus, Karinthy, Kosztolányi, Márai majd Füst Milán, József Attila hamar csatlakoztak Ignotus szavait kölcsönözve az „új embernézet”-hez, ahogyan a festő Berény Róbert is.

A budapesti iskola tagjai a kikényszerített emigrációkon keresztül vitték magukkal az újító kezdeményezéseket, amelyek magjai más kontinensen, más országokban szökkentek szárba. Tudománytörténeti szempontból olyan nemzetközileg is kiemelkedő analitikusok vannak közöttük, mint Alexander Ferenc, Bak Róbert, Bálint Mihály, Bálint Alice, Bendedek Teréz, Gyömrői Edit, Hermann Imre, Hollós István, Lóránd Sándor, Margaret Mahler, Radó Sándor, Spitz René Árpád, vagy Róheim Géza.

A budapesti pszichoanalitikus iskola szűkebb csoportjának tagjai:

Alexander Ferenc
Almásy Endre
Bak Róbert
Eisler M. József
Gimesiné Hajdu Lilly
Hann-Kende Fanny
Hermann (Cziner) Alice
Kertészné Rotter Lillián
Lázár-Gerő Klára
Lévyné Freud Kata
Loránd Sándor
Margaret Mahler
Pető Endre
Pfeifer Zsigmond
Révész László
Spitz-René Árpád
Alexander Ferenc
Almásy Endre
Bak Róbert
Benedek Teréz
Eisler M. József
Gimesiné Hajdu Lilly
Hann-Kende Fanny
Hermann (Cziner) Alice
Kertészné Rotter Lillián
Lázár-Gerő Klára
Lévyné Freud Kata
Loránd Sándor
Margaret Mahler
Pető Endre
Pfeifer Zsigmond
Révész László
Spitz-René Árpád

Thalassa folyóirat

ks

A folyóiratot a Ferenczi Sándor Egyesület alapította 1989-ben. A lap neve Ferenczi klasszikus művére, s egyben az őstenger, az anyaméh, a forrás, a kezdet szimbolikájára utal. Létrehozása független folyóiratként publikációs lehetőséget teremtett a pszichoanalízis, a kultúra és a társadalom összefüggéseit vizsgáló gondolatok számára, nemzetközi szinten is lépést tartva a társadalomtudományok, a pszichoanalízis, a pszichoterápia korszerű kérdésfeltevéseivel.

Első számát 1990-ben a Cserépfalvi Könyvkiadó adta ki, 1991-1995 között pedig a T-Twins kiadónál jelent meg, 1995-től kiadója a Thalassa Alapítvány. A folyóirat felelős szerkesztője (később a szerkesztőbizottság elnöke ) Erős Ferenc. A Thalassa-t az Arcanum Adatbázis Kft. digitalizálta.

A THALASSA 1990-2010 KÖZÖTT MEGJELENT SZÁMAI ÉS ÍRÁSAI

1990. 1. - Pszichoanalízis és társadalom

1991. 1. - Ferenczi Sándor életműve

1991. 2. - Pszichoanalízis és hermeneutika

1992. 1. - Pszichoanalízis és politika

1992. 2. - Róheim Géza

1993. 1. - Nyelv, fikció, megismerés

1993. 2. - Jacques Lacan munkássága

1994. 1-2. - Holocaust

1995. 1-2. - Posztmodern; művészet; tömeg és hatalom

1996. 1. - Feminizmus

1996. 2. - Szondi─Ferenczi

1996. 3. - Feminizmus, nemek, identitás

1997. 1. - Pszichoanalízis és posztmodern

1997. 2-3. - Magyar pszichoanalitikusok Franciaországban; a pszichoanalízis kelet-európai története

1998. 1. - Szelf-fejlődés és pszichopatológia

1998. 2-3. - Vágy és titok

1999. 1. - Trauma és viszontáttétel

1999. 2-3. - Tízéves a Thalassa

2000. 1. - Pszichoanalitikusok a Pikler-módszerről

2000. 2-3. - Meghasadt múlt és jelen ─ pszichoanalízis Kelet-Európában

2001. 1. - Kötődés, személyiségzavar

2001. 2-3. - A pszichoanalitikus diskurzus

2002. 1-2. - Az ismeretlen Hollós István

2003. 1. - Életrajzi utazás

2003. 2-3. - Alkotás és kötődés

2004. 1. - Városok, határok, kapcsolatok I.

2004. 2. - Városok, határok, kapcsolatok II.

2004. 3. - A vizuális művészetek és a pszichoanalízis

2005. 1. - Szexualitás és szubjektum

2005. 2-3. - József Attila ─ hatások és párhuzamok

2006. 1. - Freud 150 éve a páciensek szemével

2006. 2-3. - Pszichoanalízis és társadalomkritika. Lust Iván emlékére

2007. 1. - „Vad” pszichoanalízis

2007. 2-3. - Kristevai utazás

2008. 1. - George Devereux emlékezete

2008. 2. - Sándor Ferenczi─Ernest Jones: Briefe – Letters - Levelek

2008. 3. - Destrukció és keletkezés

2008. 4. - A vágy talánya

2009. 1. - Idealizálás és hárítás között

2009. 2. - Túl az óFerenczián

2009. 3. - Ferenczi Sándorról, Feldmann Sándorról, Hodiniről

2009. 4. - Pszichoanalízis Magyarországon, 1918-1919

2010. 1. - Filmművészet és pszichoanalízis

2010. 2. - Bálint Mihály emlékezete

2010. 3. - Bálint Mihály egykor és ma

2010. 4. - Szexuális orientációk

FSE Archívum

Az egyesület megalakulásától kezdődően gyűjti a magyar pszichoanalízis múltjához, történetéhez kapcsolódó dokumentumokat, kéziratokat, leveleket, hagyatékokat. A többezer folioból, több mint tízezer oldalnyi dokumentumból álló gyűjtemények darabjaiból az évek során felépült az egyesület Archívuma.

Lévy Lajos érettségi bizonyítványa, Budapest, 1892. június 3. (nyomtatvány, autográf bejegyzésekkel)
Lévy Lajos egyetemi diplomája (2832/1898), (nyomtatvány, autográf kiegészítésekkel, 1. oldal)
Bizonyítvány Lévy Lajos gyakornoki és tanársegédi munkájáról, Budapest, 1903. november 5. (autográf)
A Magyarországi Pszichoanalitikai Egyesület (Freud-Egyesület) igazolása Gyömrői Edit tagságáról, Budapest, 1938. december 19. (gépirat, autográf aláírásokkal)
E. J. Thomas levele Professor Ludowyk részére, 1946. január 9. (autográf, 1. oldal)
Against the Current by Edith Rényi [Gyömrői Edit: Az ár ellen] című regényének címlapja (gépirat, 5. oldal)
Boríték Bálint Mihály 1947. szeptember 2-án kelt, Paál Jánoshoz írt leveléhez (autográf)
Szilágyi Lilla pszichológus cikkének sajtóvágata (Magyar Nemzet, 1980. szeptember 16.)
Hollós István és Engel Olga házassági értesítője, 1904. október (nyomtatvány)
A M. Kir. Belügyminiszter főorvosi kinevezése dr. Hollós Izidor részére (autográf, 1. oldal)
Ferenczi Sándor és felesége levelezőlapja Hollós Istvánnak és nejének, St. Moritz, 1929. augusztus 26. (autográf)
Kiss Pál és Rajka Tibor közös tanulmányának különlenyomata az Orvosi Hetilap 1934. július 28-i, 30. számából (gépirat, 1. oldal)
Rajka Ágnes jegyzete Rajka Tibor 1944-es kéziratához (autográf)
Schönberger István érettségi bizonyítványa, 1925. június 9. (nyomtatvány autográf bejegyzésekkel)
Székács István orvosi belépőjegye a Margitszigetre 1943-ból (nyomtatvány autográf bejegyzéssel)
Kinevezési és alkalmazási okirat az MTA Biokémiai Intézetébe, 1950. szeptember 1. (gépirat, autográf bejegyzésekkel)

Ajánlott oldalak

INTERNATIONAL SANDOR FERENCZI NETWORK (ISFN)
American Journal of Psychoanalysis
Psychanalytic Electronic Publishing (PEPweb)
Freud Museum (London)
Freud Museum (Bécs)
MAGYAR PSZICHOANALITKUS EGYESÜLET
MAGYAR PSZICHIÁTRIAI TÁRSASÁG
IMAGO BUDAPEST